A BlackBerry Kanada egyik tech-csodája lehetett volna, ám mielőtt ez valóra vált, a készülék belehalt az Apple által diktált innovációba. De mi történt pontosan – és miért?
Az Apple példátlan mainstream sikert könyvelhetett el az iPod-készülékkel, amely lehetővé tette a zsebünkben lévő 1000 dalt, ami ráadásul még csak a kezdet volt. Steve Jobs sosem követte el azt a hibát, hogy összekeverje az Apple termékeit az üzleti élettel, így nagyon jól tudta, hogy az iPod is csak egy termék.
Az iPod volt a kor legmenőbb eszköze, azonban az idő, még inkább a konkurencia nem ismert könyörületet. Valami készülődött a háttérben, ami több volt, mint egy egyszerű termék. Egy telefon, amelyen van mobilinternet és igen, MP3 lejátszó is. Ez bizony egy egzisztenciális fenyegetést jelentett az Apple számára.
Így Steve Jobs az Applet az iPhone felé kezdte orientálni, így abban a pillanatban, a BlackBerry története véget ért - csak ezt akkor még nem tudtuk.
KÉTSÉGEK
Amikor Steve Jobs bejelentette az iPhone-készüléket, a BlackBerry társigazgatói egyszerűen nem tudták elhinni, hogy milyen innovatív volt az új operációs rendszer és annak multitouch gesztusai. Szó szerint nem tudták elhinni, mivel azt hitték, hogy kamu az egész.
Az iPhone az iTunes-kapcsolatot ugyan az iPodtól örökölte, de a telefon nem az iPodból fejlődött ki. Az Apple fontolóra vette az iPodból való telefonkészítés lehetőségét is. Sőt még dolgozott is ilyesmin egy darabig, amely egy titkos, többszörös érintőképernyős táblagép-projekt volt, amit a cég Purple-nek nevezett. A végeredmény magáért beszélt, hiszen sikerült elérniük, hogy valódi alkalmazásokhoz és valódi internethez tudtunk hozzájutni a zsebünkből.
A RIM, ahogyan anno a BlackBerryt emlegették, a személyhívóból alakult ki. Ennek az volt a célja, hogy az emberek útközben is tudjanak e-mailezni. Végül hozzáadtak egy billentyűzetet, PIN-kódot, a BlackBerry Messenger alkalmazást, egy proxy böngészőt, amely szinte bármit meg tudott tenni a gazdaságos adathasználat érdekében és végül a J2ME alkalmazásokat. Ez lett a mobil kommunikátor mindazok számára, akik érvényesülni kívántak az üzleti életben.
Úgy gondolták, hogy hamis és szerencsétlen az Apple elgondolása, mert ez az iPhone fizikai billentyűzet nélkül jött ki; hatalmas kijelzővel, ami biztosan zabálja az akksit; egy teljesen bekapcsolt webböngészővel, amely minden kétséget kizáróan károkat okozna az adatátviteli hálózatokon; és semmi olyan alkalmazással nem rendelkezett, ami hasonlítana a BBM-hez.
Mindeközben kiderült, hogy a BlackBerry billentyűzeteket árusított azoknak az embereknek, akik érdeklődést mutattak a teljes képernyős tartalom iránt. Ezeket az informatikai osztályoknak adták el, nem pedig vállalkozóknak, akik készen álltak a BYOD korszakra (Bring Your Own Device - Hozd el a saját eszközödet). Internetes gyorsítókat árusítottak egy olyan világban, amelyet épp felváltani készült a dial-up és a szélessávú internet. Eladták a BBM-et azoknak, akik szerint a csevegő alkalmazások váltása kevésbé fájdalmas, mint chat app nélkül maradni. Kezdetben az emberek iPhonet és BlackBerryt is hordtak maguknál, az idő előrehaladtával azonban már csak iPhonet.
INDULATOK
A Verizon keményen visszautasította az iPhone-készüléket, nem akarta hagyni, hogy Steve Jobs diktáljon neki, pláne nem egy olyan eszköz esetében, amelyet az Apple az indításkor nem is engedett megnézni.
A Cingular, amely épp AT&T-re változott, sokkal bizonytalanabb helyzetben volt, és elég kétségbeesett volt ahhoz, hogy hajlandó legyen egy ilyen mértékű kockázatot vállalni.
Akár viccelődhetnénk is az iPhone kezdeti éveiről az AT&T-en, mert a terhelés annyira meghaladta a hálózati képességeket, hogy sok ember gyakran még telefonként sem tudta használni a mobilját, nemhogy netezésre.
A Cingular, amely épp AT&T-re változott, sokkal bizonytalanabb helyzetben volt, és elég kétségbeesett volt ahhoz, hogy hajlandó legyen egy ilyen mértékű kockázatot vállalni.Akár viccelődhetnénk is az iPhone kezdeti éveiről az AT&T-en, mert a terhelés annyira meghaladta a hálózati képességeket, hogy sok ember gyakran még telefonként sem tudta használni a mobilját, nemhogy netezésre.
A BlackBerry összezavarodott, és „összemontázsolt” néhány telefon alkatrészt,visszarohant a Verizonhoz, és megmutatta neki félelmetesen rövid időn belül azt a készüléket, amely később a BlackBerry Storm nevet kapta . Ez az a Wi-Fi nélküli modell, ahol a teljes kijelző egyetlen, óriási fizikai gombként működik.
Míg a Google igyekezett hozzáigazítani a saját Androidos operációs rendszerét az iPhone-on látottakhoz, illetve a Palm és végül a Microsoft is próbált modernebb rendszereket építeni, addig a BlackBerry ragaszkodott a Java-alapú opweáxiós rendszeréhez, így ezt próbálta továbbfejleszteni és adaptálni az ügyfelek növekvő igényeihez mérten
Mivel nem mindenki tudott vagy akart a Verizonról az AT&T-re váltani, csak azért, hogy megszerezze az iPhonet, így valódi üzleti lehetőségek akadtak a Verizon számára. Így a Storm készülékek nagyon gyorsan elkeltek. Túl gyorsan is, így nem tudott eleget tenni a cég a növekvő igényeknek. Mivel a tervezéstől a végrehajtásig sok probléma merült fel,rengeteg BlackBerry támogató átpártolt az AT&T-hez, az iPhone-hoz és az Android-telefonokhoz. A BlackBerry kétségtelenül kódnevet használt a Storm AK-nak nevezett készülékével - (AK - Apple Killer - Apple Gyilkos). De kiderült, hogy ez még csak a kezdet volt a lefelé ívelő pályán.
ALKUDOZÁS
Az Apple-nek Macből és iPodból, a Microsoftnak Windowsból és Office-ból, a Google-nak AdSense-ből volt pénze, míg a Samsung nemzetállami finanszírozást kapott. Függetlenül attól, hogy sikeresen szerepeltek-e a telefonjaik, felfelé vagy lefelé haladt az értékük az indulást követően, ezek a vállalatok kibírták a kezdeti veszteségeket, viszont a csak telefonos cégek, mint például a BlackBerry, a Palm, vagy a Nokia már nem.
Sőt, az iPhone-t éveken át titokban fejlesztették. Kevesen tudják, de amikor Steve Jobs bemutatta a világnak, még nem is volt kész teljesen: nem volt még App Store, MMS vagy másolás-beillesztés funkció rajta. Mindösszesen az a két dolog volt megtalálható a készüléken, ami akkoriban számított: a felület és a felhasználói élmény. Ez arra ösztönözte az embereket, hogy az, aki rendelkezett iPhone-nal, az mindenkinek az újdonságot mutogassa, akinek pedig nem volt, az igyekezzen minél hamarabb beszerezni egyet. Az Apple-nél cégen belül és kívül sem látta senki azt a harcot, ami valójában a színfalak mögött zajlott mindaddig, amíg az iPhone nem öltött szállítható formát.
Abban a pillanatban, amikor Steve Jobs megmutatta az iPhone-készüléket, minden más cégnek hirtelen a nyilvánosság előtt kellett versenyeznie vele – minden reakció, minden lépés, minden félreértés az óriási reflektorfényben játszódott le. Láttuk, amikor a BlackBerry rájött arra, hogy a J2ME nem viszi előrébb őket, ezért megvásárolták a valós idejű QNX operációs rendszert, és elkezdtek dolgozni azon, amit később BB10 néven ismertünk meg.
Abban az időben a QNX-t olyan dolgok futtatásához használták, amelyek nem hibásodhattak meg – atomerőművek, tengeralattjárók vagy például az autók számítógépes rendszerei. A célja nem a gyorsaság vagy a reszponzivitás volt,hanem a teljes kiszámíthatóság. Egy tökéletes gépezet, amit nem akadályozott emberi kezelőfelület.
Az Apple szintén nem állt meg. A Microsoft úgy döntött, hogy a Windows Mobilekizárólagosságát, az Exchange és az ActiveSync licenszeit feláldozza az Apple számára. Az Apple úgy döntött, hogy feláldozza a szállítói partnereinek a jóindulatát az iMessage bejelentésével, és mélyen belenyúl az SMS és MMS bevételekbe, amely állítólag alegjövedelmezőbb legális üzleti vállalkozás, amelyet az emberek valaha is terveztek. AziCloud segítségével pedig szinkronizálni lehetett az egészet.
Egy évvel korábban Steve Jobs ismét a színpadra lépett, és bemutatta az iPad készüléket,melyet szintén lehetett szinkronizálni más készülékekkel.
A BlackBerry elgondolkodott egy nagyképernyős társ-eszköz elképzelésen a telefonjai számára, de miután meglátta az iPadet, inkább teljes értékű táblagéppé változtatta elképzelését.
A BlackBerry a hangos internetes felhasználók 20%-ára hallgatott, a többi mainstream 80% helyett, akiknek az iPad sokkal vonzóbb termék volt. Ez egy olyan kritikus hiba volt, amelyet szinte minden más, egymással versengő táblagépet gyártó cég elkövetett. Ez az oka annak, hogy napjainkban ennyire kevés táblagép maradt versenyben. Sőt tovább nehezítette a helyzetet az, hogy a BlackBerry elhanyagolta egyetlen sikeres termékét, a telefonját, csak azért, hogy a táblagépeit – amelynek a PlayBook nevet adta –, el tudja juttatni a felhasználókhoz. A PlayBook 2-re azonban már nem került sor.
VÁLSÁG
A BlackBerry 10 végül telefon lett, de már túl késő volt, hiszen a PlayBook volt sikertelensége magával húzta a telefonüzlet is. Ahelyett, hogy a cég azzal foglalkozott volna, amit az ügyfelei a legjobban szerettek, illetve ami igazán megkülönböztette őket a piacon, a BlackBerry úgy döntött, hogy az első BB10 telefont fizikai billentyűzet nélkül állítja elő.
A hagyományos BlackBerry telefonok bizarr irányt vettek, a Passport modellel, amely úgy nézett ki, mint egy útlevél. Se nem volt négyzet alakú, se olyan karcsúbb téglalap, amelyet a többi telefonnál megszoktunk.
Néhány tech őrült, a folyton unalmas és ismétlődő iPhone-tervek miatt, megtapsolta és bátorította a BlackBerryt, hogy szembe ment az árral. Természetesen ezek közül alig akadt valaki, aki ténylegesen szeretett volna ilyen készüléket vásárolni.
A QNX alapítója és vezérigazgatója, valamint a szoftver alelnöke az Apple felé vette az irányt, ahogyan azt sok más BlackBerry koponya is tette ebben az időszakban.
Végül a BlackBerry Messenger többet ért, mint maguk a BlackBerry telefonok, de a cég kitartott amellett, hogy többplatformossá váljon.
Eközben Steve Jobs megbízható emberei sem tétlenkedtek: azt mondták neki, hogy ha azt akarja, hogy az iPod valóban sikeres legyen, készíteniük kell Windowsra egy Tunes verziót. Jobs először nemet mondott, és figyelmeztette szakembereit, hogy milyen következményekkel járna, ha tévednének.
Végül azonban sikerült meggyőzni Jobst, aki úgy döntött, hogy enged az ötletnek. Ha ez nem történt volna meg, lehet nem lenne most iPhone, legalábbis nem olyan formában, mint most.
A BlackBerry úgy döntött, hogy a BBM-et kizárólag a BlackBerry számára tartja fenn. Egészen addig, amíg a WhatsApp szisztematikusan le nem másolta az összes funkcióját, amit végül 19 milliárd dollárért adott el a Facebooknak. A BlackBerry végül átvette a BBM keresztplatformját. Természetesen, mivel a BlackBerry nem tudott elképzelni egy olyan világot, ahol az embereknek egynél több eszköze van, a BBM PIN-kódjai sosem támogatták a több bejelentkezés lehetőséget, és ezt nem is sikerült időben módosítani.
De ez már nem számított. Már késő volt. A világ továbbment.
ELFOGADÁS
Nagyon kevés országnak vannak telefonos vállalkozásai, s még kevesebb az olyan,amelynek operációs rendszerrel is bír. A BlackBerryvel Kanadának volt egy jól menőtelefonüzlete és két operációs rendszere, a BBOS és a QNX, beleértve a BB10-et is.
A BlackBerry Androidra váltott, és megpróbálta összekapcsolni a szolgáltatásait és abiztonsági modelljét a Google operációs rendszerével. Engedélyt adott a TCL-nek, ami létrehozott néhány billentyűzet-alapú telefont, amelyen ugyan BlackBerry embléma szerepelt, de belül már nem sok köze volt a Blackberryhez. Legalábbis addig a hétig, amíg a TCL bejelentette licencének és a BlackBerry telefonjainak lejártát.
Így ért véget a BlackBerry története.
Ahogyan Steve Jobs látta, hogy mi okozhatja a végét az iPod-nak, és engedett szakemberei tanácsának, úgy nem látta a BlackBerry a BBM személyhívó végét, amely a cég végét jelentette.
(forrás: imore.com)