Hogyan változtatta meg Steve Jobs a világot?

Bár Jobs valóban az egyik megkerülhetetlen alakja a számítástechnikának, de ez nem azt jelenti, hogy csak az ebben jártas emberek köszönhetnek neki sokat. Steve Jobs találmányai és hagyatéka olyan mértékben változtatta meg az emberiség mindennapjait, amire jóformán senki nem volt képes azóta, és korábbról is nagyjából a telefon feltalálója, Alexander Graham Bell teljesítménye említhető vele egy lapon.

Ebben a cikkben végigmegyünk Jobs életének legfontosabb állomásain, és bemutatjuk, hogyan vált a XXI. század egyik megkerülhetetlen informatikai ikonjává az örökbefogadó szülők által felnevelt hippi.

Egy hosszú szerelem kezdete

Steve Jobs 1955. február 24-én született San Francisco-ban, ám édesanyja, Joanne Schielbe szülői nyomásra – nem engedték, hogy hozzámenjen Jobs vérszerinti apjához, a szír származású muzulmán Abdulfattah Jandalhoz – az örökbeadás mellett döntött. A nevelőszülők keresésekor egyetlen dologhoz ragaszkodott, hogy a gyermek értelmiségi szülőkhöz kerüljön

A megfelelő pár, akik korábban kiválasztásra kerültek végül visszaléptek, így az újszülött Jobs a sorban következő házaspárhoz került. Ők azonban nemhogy diplomával, de még érettségivel sem rendelkeztek. Emiatt Jobs anyja csak azzal a feltétellel egyezett bele az örökbeadásba, hogy a pár nyit egy gyűjtőszámlát, amin összegyűjtik a gyerek egyetemi tanulmányainak a díját.

Már egészen fiatalon kiderült róla, hogy kiemelkedő képességekkel bír. Ezt bizonyítja az is, hogy az általános iskolába már úgy érkezett, hogy tudott írni és olvasni. Kimagasló intellektusa miatt a tanárok javaslatára több osztályt is átugrott, ennek azonban negatív hatásai is lettek. Nehezen tudott beilleszkedni az idősebb osztálytársak közé.

A középiskolát már Los Altosban kezdte meg, ahol egyre nagyobb érdeklődést mutatott az elektronika iránt. Itt történt meg Jobs életének egyik legmeghatározóbb eseménye is. A Hewlett-Packard mérnökei létrehozták a HP Explorer’s Club nevű rendezvényt, ahova Jobs is elment. Itt az elektronika iránt érdeklődő fiatalok számára tartottak előadásokat. Egy HP laborlátogatás során látott először Jobs asztali számítógépet. Az előadásokon tapasztaltak hatására saját frekvenciaszámláló építésébe kezdett. A szükséges alkatrészek beszerzére azonban roppant nehéz volt, így kapcsolatba lépett a HP alapítójával, Bill Hewlettel, aki segített neki alkatrészekhez jutni, ráadásul még egy diákmunkát is felkínált neki.

Egyetem, LSD és egy végzetes találkozás

A középiskola utolsó éveiben, tehát az 1970-es években Jobsot sem kerülte el az USA nyugati partján végigsöprő hippi-hullám. 15 évesen kezdett el marihuánát fogyasztani, a középiskola végére pedig már rendszeres LSD-fogyasztó volt. Egy Chrisann Brennan nevű hippi lánnyal még a közeli hegyekbe is elvonult, hogy kipróbálja a hippikre akkor jellemző életformát.

Még a Homestead High Schoolban ismerkedett össze egy elektronikával foglalkozó órán a pár évvel idősebb, szintén ,,kocka” Steve Wozniakkal, akivel – bár rengeteg mindenben másképp gondolkodtak – igen hamar jó barátságot alakított ki.

(kép forrása: britannica.com)

Egyetemre természetesen nem akart menni, hiszen a hippi kultúra hatására inkább a spiritualizmus irányába fordult, de szülei nyomásgyakorlásának engedve végül mégis beiratkozott a portland-i Reed magánegyetemre. Ebben az időszakban óriási hatást gyakorol Jobsra a hippi kultúra. Elmélyült a Zen buddhizmusban és ekkor tért át a vegetáriánus étrendre is. Az egyetemet végül nem fejezte be a magas költségek miatt, de dékáni engedéllyel továbbra is látogatott néhány órát.

Jobs 1974-ben hazaköltözött szüleihez és egy akkoriban induló kis vállalatnál, az Atarinál kezdett dolgozni, de közben folyamatos volt a Wozniakkal való közös tervezés, hogy valami egészen újat alkossanak. Wozniak ekkor a HP-nál egy olyan számítógép létrehozásán dolgozott, ami egységbe foglalja a monitort, a billentyűzetet és magát a számítógépet. 1975. június 29-én pedig bekövetkezett a nagy áttörés. Wozniak több év munkájával megalkotta az első olyan számítógépet, ahol a klaviatúrán megnyomott betű megjelent a gép kijelzőjén. Jobs nagyon belelkesült a siker hallatára, és óriási lehetőséget látott benne.

Az Apple megalapítása és az első sikerek

1976. április 1-jén Jobs, Wozniak és a HP-tól elcsábított Robert Wayne megalapította az Apple Computer nevű vállalatot. A Wozniak által tervezett áramköri lapokat – amik a később Apple I néven híressé vált számítógép alapjait is képzeték – egy garázsban kezdték el gyártani, és egy akkoriban nyílt számítástechnikai eszközöket árusító boltban kezdték meg az értékesítést. Emellett önállóan is próbálkoztak az eladással, és 666 dolláros áron hirdették az Apple I-et.

(kép forrása: kimdeyir.com)

A szakmai megmérettetés is ekkor kezdődött. 1976-ban az Apple I-et bemutatják az első Personal Computer Festivalon. Az itt látottak után dönt úgy Jobs, hogy a megfelelő technikai fejlettség és a teljesítmény önmagában nem elég a sikerhez. Elhatározta, hogy egy jól kinéző burkolatot is tervez a következő géphez. Ez a tapasztalás óriási hatást gyakorolt Jobsra, hiszen az ezután megjelenő Apple termékekre már mind ebben a szellemben születtek meg.

Az ,,egybeépített” számítógépben óriási potenciált látott Jobs és Wozniak, azonban a fejlesztésekhez óriási tőkére lett volt szükség, amivel ők nem rendelkeztek. Megpróbálták olyan cégeknek eladni az ötleteiket, mint az Atari és a Commodore, de egyik cégben sem találtak partnerre. Így hát maradt az, hogy ők maguk folytatják a fejlesztést.

Az Apple II esetében rengeteg fejlesztést eszközöltek mind a teljesítmény mind pedig a külső megjelenés esetében. Az újítások megvalósítása azonban rengeteg pénzbe került volna, és így jött a képbe Mike Markkula milliomos, aki bevásárolta magát a cégbe és egyharmados részesedésért cserébe lényegében adott 250 ezer dollárt a fejlesztésekre.

Markkula hatására – aki járatos volt a marketing területén is – Jobs és Wozniak levetkőzték hippi öltözködési stílusukat, hiszen megértették, hogy az ápolatlan megjelenés gátolhatja az üzleti világban való előmenetelüket. Az Apple II megjelenésekor már profi marketingcsapat dolgozott a cégnél, és ekkore tervezte meg Rob Janoff a mindenki számára ismert Apple logót is.

Xerox, avagy az ellopott egér története

1979-ben a Xerox nevű vállalat részvényeket akart vásárolni az Apple-nél. Jobs azonban feltételeket szabott az egymillió dolláros befektetésnek. Betekintést akart a Xerox kutatóinak a fejlesztéseibe. Ezt végül meg is kapta, és amit látott, az teljesen új megvilágításba helyezte eddigi tapasztalatait.

,,Mintha egy hályog hullott volna le a szememről. Megláttam, hogy csakis ez lehet a számítástechnika jövője.”

A Xerox egyik leányvállalata, a PARC különböző számítástechnikai architektúrák és hardverek fejlesztésével foglalkozott, és az általuk létrehozott grafikus felhasználói felület (GUI) és az egér forradalmi újításnak számítottak. Jobs lenyűgözőnek találta mindkettő találmányt, és elhatározta, hogy fel fogja őket használni saját tervei megvalósításához is.

(kép forrása: itechpost.com)

Ma már ismert, hogy Jobs lényegében ellopta ezeket az ötleteket, és mind az egér mind pedig a grafikus felhasználói felület ő általa vált ismertté. Mindkét technológia a felhasználói élményt volt hivatott növelni, hiszen a GUI forradalmasította az addigi bonyolult, nem túl látványos szöveg alapú felületet. Azt azonban érdemes tudni ezzel kapcsolatban, hogy a Xerox által forgalmazott modellek rendkívül drágák és nehezen kezelhetőek voltak. A Xerox PARC által fejlesztett egér 300 dollárért volt elérhető, a Jobs által létrehozott verzió azonban már 15 dollárba került, így jóval több felhasználóhoz eljutott. A grafikus megjelenítő rendszerrel ellátott számítógépét a Xerox már 1981-ben piacra dobta, de mindössze 30 ezer darabot tudtak belőle értékesíteni.

Jobs tehát az eredeti ötletet továbbfejlesztette, könnyebbé téve annak felhasználását. Ráadásul jóval kedvezőbb áron tudta értékesíteni, így üzleti szempontból sikeressé tette az új technológiákat, ami a Xeroxnak nem sikerült.

Az üzlet megkötése után az Apple új számítógépeinél a felhasználói környezet kényelmesebbé és gördülékenyebbé tétele volt a fő irány, és ehhez a hardverek erősebbé tétele is nélkülözhetetlen volt.

1984, de nem úgy, ahogy Orwell elképzelte

Az 1980-as években megkezdődött a konkurenciaharc az Apple és az IBM között. 1982-ben még 279 ezer Apple II-t értékesítettek, az IBM pedig viszont csak 240 ezer PC-t adott el. A következő évben azonban már fordult a kocka és 420 ezer Apple gépre már 1,3 millió IBM gép jutott. Az Apple elvesztette vezető pozícióját, és a Microsoft által bejelentett új operációs rendszer is további nehézségeket predesztinált.

1984-ben azonban többszöri újratervezés és csúszás után végre bemutatták az Apple Macintosh-t és az ahhoz forgatott, azóta ikonikussá vált reklámot, ami megreformálta a reklámok világát, számos újítást vezetett be és óriási sikert aratott. Két nappal a Super Bowl után Steve Jobs megtartotta első – és később védjegyévé váló – termékbemutatóját.

Jobs személyesen is részt vett a Macintosh reklámjának elkészítésében. Ebben a kultikus egy percben Steve Jobs megfogalmazza lényegében azt, hogy mi lesz az Apple irányvonala a továbbiakban.

1985-re azonban kiderült, hogy a Macintosh-sal komoly tervezési problémák vannak. A hardverek nem voltak elég fejlettek, főleg a memória bizonyult kevésnek. Jobs a Zen jegyében a hűtőventilátorok beszerelését is elvetette, a passzív hűtés azonban nem volt elégséges a hardverek hűtéséhez, így romlott a teljesítmény.

Jobs nehéz természete egyre több konfliktushoz vezetett a cégen belül, így az ügyvezető John Sculley végül leváltotta Steve Jobsot a Macintosh részleg éléről.

A Toy Story létrehozása – Jobs a Pixar élén

1986 januárjában Steve Jobs 5 millió dollárért – és egy 5 millió dolláros tőkeemeléssel – 70%-os többségi tulajdonosa lett a Pixarnak. Jobs már egy évvel korábban javasolta az Apple-nél, hogy próbálják megszerezni a Pixart, de akkor már nem volt ehhez elég befolyása.

A Pixar fő irányvonala egy képalkotó számítógép volt, a Pixar Image Computer. A gép azonban rendkívül drága volt, így az ipari felhasználáson kívül nem volt rá kereslet, így nem tudott átütő sikert aratni.

A Pixar felemelkedésének kulcsmomentuma volt a Luxo Jr. című rövidfilm, amit John Lassetter animátor készített egy szakmai konferenciára. Az animáció fő célja az volt, hogy bemutassa, mi mindenre képes a Pixar gépe a grafikai megjelenítés terén. Jobs azonban óriási potenciált látott a Pixar technológia újításában, és az volt a víziója, hogy az animációs filmekben óriási üzleti lehetőség rejlik.

A Pixar azonban nem rendelkezett elég tőkével és infrastruktúrával egy önálló projekt létrehozásához, így Jobs felvette a kapcsolatot a legnagyobb rajzfilm ipari vállalattal, a Disney-vel. Ebből az együttműködésből született meg 1995-ben a Toy Story című film, majd olyan legendás Pixar filmek, mint a Némó nyomában, az Egy bogár élete és a Szörny Rt.

(kép forrása: unsplash.com)

Ha Jobs nem látta volna meg a lehetőséget ebben a technológiában, akkor nagy valószínűséggel nem jöttek volna létre ezek a kultikus mesék, amelyek rengeteg ember számára jelentették az utat ahhoz, hogy újra megtalálják gyermeki rajongásukat egy mese iránt.

De Steve Jobs igazi nagy húzásai még csak ezután következtek…

Az Apple felemelkedése, Jobs visszatér

1996 decemberében Jobs visszatért az Apple-höz, és már a következő évben a cég vezérigazgatója lett. Ez az év a vállalat gyártási struktúrájának a rendbetételével zajlott, hiszen Jobs úgy találta, hogy túl sok projekt fut egyszerre, így nem tudnak igazán jó eszközöket gyártani, ráadásul nincs elég anyagi forrás se ilyen szerteágazó működéshez. Több mint 3000 ember elbocsátása és a 4 termék kiválasztása (Macintosh G3, PowerBook G3, iMac és az iBook) után stabilizálódott a cég gazdasági helyzete.

Ezután pedig sorra érkeztek az elképesztő ötletek és megoldások Jobstól, amelyek megreformálták nemcsak a számítástechnika, hanem a kereskedelem világát is.

Steve Jobs 5 lépésben megreformálta a világot

Visszatérése olyan innovációkkal járt, amelyek ma is éreztetik hatásukat világunkban. Jobs mindennél fontosabbnak tartotta a felhasználói élményt, és minden új eszköz létrehozásánál ez volt a fő irányelv, és ezt a gondolkodást elvárta a fejlesztőktől is.

1. Az iMac

Jobs jelenlétének legnagyobb hatása az volt, hogy újra minőségi termékeket gyártott az Apple. Korábban egyre több kritika érte a vállalatot, hogy már csak a profit az, ami számít nekik. Jobs azonban újra a minőséget helyezte előtérbe. Jobs egyébként óriási jelentőségűnek tartotta a dizájnt is, és ebben Jonathan Ive, az Apple formatervezője volt a segítségére.

Az iMac 1998 májusában jelent meg, és egyből érezhető volt rajta Ive kezének a munkája. A gép tetején egy fogantyú volt, ami roppant különösnek hatott akkoriban, de épp ez az out-of-the-box gondolkodás tette később is sikeressé a Apple termékeket. A fogantyú Jobs szerint nemcsak praktikus, hanem pszichológiailag is vonzóvá teszi a gépet, hiszen uralhatóság érzetét kelti a felhasználókban.

(kép forrása: lifestyleasia.com)

Ugyancsak ezen a gondolatmeneten jutottak el a fejlesztők ahhoz, hogy nem foglalkoznak a trendekkel, és a CD-olvasó nem tálcás lesz, hanem tálca nélküli. Ez a fejlesztés később is megmaradt az Apple-nél, és ha nem érkezett volna el viszonylag hamar a CD-k korának vége, akkor hátrányba is kerülhetett volna e tekintetben az Apple. A CD-k azonban igen hamar eltűntek, így jól jött ki ebből a vállalat.

2. Az Apple Store létrehozása

Az Apple-re jellemző volt már ekkor is az, hogy zárt rendszerben gondolkodnak. Ez természetesen Jobs hatása volt, aki felismerte, hogy a termékeik értékesítését is a saját filozófiájuk szerint kell végrehajtani.

És hogy mi volt Jobs elmélete?

Az elektronikai eszközöket ebben az időben külvárosi üzletekben forgalmazták, hiszen az volt a konszenzus a gyártók részéről, hogy ezekért az eszközökért úgyis minden rajongó szívesen utazik, így nincs értelme a belvárosban, esetleg plázákban bérelni drága üzlethelyiségeket. Jobs azonban rámutatott arra, hogy ezeknél a külvárosi viszonteladóknál olcsóbb, hasonló eszközök között vannak az Apple termékek, és az ott dolgozó ,,szakértők” vagy eladók, nem tudják megfelelően kiemelni az Apple termékek előnyeit, amiért érdemes megvenni őket.

(kép forrása: unsplash.com)

Így jöttek létre az Apple-üzletek forgalmas és drága helyeken. És természetesen Jobsnak volt igaza. Ezek az üzletek óriási forgalmat generáltak, és a jól kiképzett eladóknak köszönhetően a profizmus látszott rajtuk. A boltokban egységes arculatot alakítottak ki, ami rendkívüli módon erősítette a brandet.

Ma már szinte természetes számunkra, hogy a nagy vállalatok üzletei mind ugyanúgy néznek ki, és már az üzletet megközelítve tudjuk, hogy ott mi vár bennünket. A 2000-es évek elején azonban ez egy új dolognak számított az elektronikai üzletek terén, aminek bevezetése Steve Jobs érdeme.

3. A zenelejátszás megreformálása

Az iPod megalkotása természetesen nem előzött meg minden hasonló törekvést. Korábban is készültek már zenelejátszók, viszont azok jelentős része csak kis mennyiségű MP3-fájlt tudtak tárolni. Ebben az időben terjedtek el a CD-írók, így a CD-lejátszók is óriási népszerűségnek örvendtek.

Az Apple azonban nem foglalkozott saját CD-tálca fejlesztésével, így nem is tudtak igazán jó CD-lejátszót fejleszteni. Ezt a hátrányt azonban előnyre fordította Steve Jobs és úgy döntött, hogy ők MP3-lejátszót fognak gyártani, természetesen az Apple-re jellemző szellemben.

Az Apple lejátszója – az iPod – azonnal forradalmasította ezt a területet is, hiszen óriási tárhelyet biztosított, ráadásul a kijelző és a tárcsás gombrendszer is rendkívül jól sikerült koncepciók voltak. Magas ára ellenére is óriási sikert aratott, a 2004-ben megjelent iPod Mini az értékesítés első 18 hónapjában az Apple részesedése 31%-ról 74%-ra ugrott a hordozható lejátszók piacán.

(kép forrása: unsplash.com)

Az igazán nagy durranás azonban még csak ezután jött...

4. iPhone, egy új korszak kezdete

2005-re az Apple árbevételének több mint 45%-át az iPodok hozták. Jobs úgy gondolta, hogy tovább kell lépniük, hiszen előbb-utóbb valaki felül fog ezen a teljesítményen emelkedni. Jobs az egyre jobban fejlődő mobiltelefonokban látta meg ezt a veszélyt. Az első próbálkozás az volt, hogy a Motorolával – akivel régebb óta üzleti kapcsolatban álltak – hozzák létre első zenelejátszós telefonjukat. Az így elkészült Motorola ROKR egy telefonba épített iPod volt, de egyáltalán nem lett sikeres, és Jobs tetszését sem nyerte el.

Így hát saját kezébe vette a dolgokat.

Az Apple-nél már 2001 óta folytak kutatások egy érintőképernyős táblagép megalkotására. Jobs úgy döntött, hogy leállítja ennek a fejlesztését, és az eddigi eredményeket az iPoddal vegyítve létrehoz egy érintőkijelzős, zenelejátszásra is alkalmas mobiltelefont. A tervezés során számos, más gyártók által kitalált, de nem, vagy csak gyengén megvalósított ötletet is továbbgondoltak. (Ilyen volt például a nehezen törhető gorillaüveg ötlete, ami azóta már alapvetés az okostelefonokkal kapcsolatban.)

Az iPhone-t 2007. január 9-én mutatta be Steve Jobs, és azonnal óriási sikert aratott a szokásos Apple bemutatón. Az értékesítés 2007 nyarán indult, és a magas ár ellenére (500 dollár) is rendkívül jól fogyott.

(kép forrása: unsplash.com)

Az iPhone-nál voltak több funkciót ellátó telefonok. Nem volt képes MMS-t küldeni, az első verzió nem támogatta a 3G-t, nem voltak billentyűzetei. Cserébe viszont amit tudott, azt minden más készüléknél jobban tudta. Az érintőkijelzők akkor még nem úgy működtek mint manapság. Sokszor nem érzékelték az érintést, így roppant bosszantóak tudtak lenni. Ráadásul rengeteg gyártó próbálkozott ezzel, így sokszor felcsillant a remény, hogy végre jön egy jó megoldás. Ami aztán mégsem érkezett el.

Egészen addig, amíg Steve Jobs be nem mutatta az iPhone-t.

5. Az első iPad

Az Apple 2002-ben kezdett hozzá az iPad fejlesztéséhez. Már korábban is dolgoztak az érintőkijelző lehetőségeinek a kiaknázásán, ám amikor belevágtak az iPhone fejlesztésébe, a táblagép a fiók mélyére süllyedt. Évekkel később azonban, az iPhone megjelenése után már sokkal többet tudtak az érintőkijelzőről, így a fejlesztések során már addigi tapasztalataikat is fel tudták használni.

Az iPadet végül 2010. január 27-én mutatta be Steve Jobs. Az érdeklődés természetesen óriási volt, bár a felhasználását illetően sok kritika érte. A gyakorlatban azonban óriási sikert aratott. 2010. áprilisában kezdték értékesíteni az USA-ban, külföldön pedig május végén, és 2011 januárjáig több mint 15 millió darabot adtak el belőle.

Az iPad tekintetében érdemes kiemelni, hogy Jobs tudatosan késleltette a megjelenését, hiszen egészen biztos, hogy már korábban is ki tudott volna jönni az Apple egy saját táblagéppel. A cégre – és főleg Jobsra – jellemző maximalizmus jegyében azonban inkább várt és az iPhone segítségével még több információhoz akart jutni, mielőtt valóban élesíti az utolsó nagy robbantását.

Az iPad ugyanis az utolsó húzása volt.

A techguru hippi, aki a végsőkig maradt önmaga

Rákos megbetegedése már 2003-ban tudomására jutott. Egy korábbi veseproblémát ellenőrző vizsgálat során vett észre orvosa egy foltot a CT-felvételen a hasnyálmirigyen. Kezdetben nem egyezett bele az operációba, pedig orvosai azonnali műtétet javasoltak. Jobs azonban élete jelentős részében meglehetősen szigorú táplálkozási szokásokhoz tartotta magát, hitt a természetgyógyászat különféle formáiban, így először ilyen módszereket akart kipróbálni a rákos betegség kezelésére.

2004-ben azonban látva, hogy a daganat tovább nő, beleegyezett a műtétbe. A beavatkozás alatt azonban az orvosok áttéteket találtak a májában is, így később kemoterápiára is szükség volt. Végül májátültetésre is sor került, hiszen a következő években is tovább romlott az állapota.

A műtét után lassan lábadozott, és a gyümölcsdiétáján sem volt hajlandó változtatni. 2011-ben újra rákos elváltozások jelentek meg a testében, a betegség pedig júliusra teljesen szétterjedt a szervezetében. 2011. augusztus 25-én egy levélben lemondott az Apple vezérigazgatói posztjáról.

2011 október 5-én, 56 évesen hunyt el Kaliforniában.

Bár az igazán nagy sikerek eljövetelekor lemondott hippi öltözködési stílusáról, Steve Jobs élete végéig ugyanaz az autonóm személyiség maradt, aki fiatal korában volt. Az a kíváncsiság, az új dolgok iránti mérhetetlen vágya, ami Indiáig repítette még 20 éves kora előtt, végigkísérte minden egyes napját egészen a haláláig. Bár sokaknak furcsa lehet, hogy valaki gyümölcsdiétával próbálja felvenni a harcot a rák ellen, számára mégis ez volt az első gondolat.

(kép forrása: newyorker.com)

A meggyőződése mellett a végsőkig kiállt, ahogy korábban az Apple fejlesztések során is mindig megtette. Ha Steve Jobs nem lett volna olyan állhatatos, akkor teljesen más lenne a minket körülvevő világ. Ugyan léteznének okostelefonok és animációs filmek is létrejöhettek volna, de nehezen tudom elképzelni, hogy jobb lenne egy olyan világban élni, ahol nincs iPhone, és Fürge nem vívhatja meg a hangyaboly életét örökre megváltoztató harcát Szökken és bandája ellen.

,,Aki elég őrült ahhoz, hogy elhiggye, hogy meg tudja változtatni a világot, az meg is teszi.”