Kutatások bizonyítják: stresszt okoz a folyamatos telefonnyomkodás. (De mit tehetünk ellene?)

Kutatások bizonyítják: stresszt okoz a folyamatos telefonnyomkodás. (De mit tehetünk ellene?)

Sok emberben alakul ki függőség a mobiltelefon-nyomkodástól. Érdemes elgondolkodni rajta, hogyan befolyásolja az életünket ez a jelenség. Milyen élettani hatásai vannak a folyamatos telefonnyomkodásnak? Okoz ez bennünk feszültséget vagy akár stresszt?

A jobbnál jobb okostelefonoknak és az egyre szélesebb lefedettséggel működő mobilhálózatoknak hála ma már megállás nélkül internetközelben vagyunk. Ennek köszönhetően a lehető leggyorsabban, akár azonnal hozzájutunk a legújabb hírekhez, akárhol el tudunk olvasni egy e-mailt vagy Facebook live-on tudunk követni fontos eseményeket.

Ezek mind nagyszerű dolgok, de az ilyen szintű, mondhatni korlátlan „online” létnek vannak hátulütői is. Az alábbiakban ezt fogom vizsgálni, és kísérletet teszek annak felderítésére is, miképpen lehet megelőzni vagy orvosolni a már kialakult okostelefon-függőséget.

Már szinte mindenki okostelefont használ

Hazánkban – akárcsak a világon mindenhol – egyre többen használnak okostelefont. Egy-két ritka kivételtől eltekintve alig lehet már régi, hagyományos mobilkészülékeket látni.

Magyarországon egy 2017-es felmérés szerint a 18. életévüket betöltött személyek 82%-a használ okostelefont. (Megemlíteném, hogy ez a szám az internetet valamilyen módon használók adatait mutatja.)

A 2019-es évet tekintve ez az arány már 89%, amely azt mutatja, hogy hazánkban valóban a legtöbben már rendelkeznek okostelefonnal.

A szóban forgó kutatás vizsgálta az okostelefon-felhasználók internetezési szokásait is. Kimutatták, hogy az ilyen készüléket használók 85%-a használ mobilinternetet, Wifi-t pedig a megkérdezettek 92%-a.

A közösségi média hódít

Magyarországon a legkedveltebb online közösségi felület – nem meglepő módon – a Facebook. Számokban kifejezve ez úgy néz ki, hogy a teljes lakosság közel ⅔-a, azaz 6 230 000 ember regisztrált a Facebookra.

napoleoncat-social-media-statistics-facebook-users-in-hungary_2020_05

A második legtöbb felhasználóval rendelkező platform a Messenger. Igaz, ez együtt jelent meg a Facebookkal, de ma már csupán telefonszámos regisztrációval is elérhető, így önállónak kell tekinteni. Itt is meglehetősen magas a felhasználók száma, 5 281 000 fő, ami a lakosság 55%-a.

napoleoncat-social-media-statistics-messenger-users-in-hungary_2020_05

Harmadikként megemlítendő az Instagram, amely szintén elég komoly felhasználóbázissal rendelkezik, annak ellenére, hogy “csak” egy képmegosztó alkalmazás. Magyarországon 2 193 000 ember használ Instagramot, ami a lakosság több mint egyötöde.

napoleoncat-social-media-statistics-instagram-users-in-hungary_2020_05

Ezekből a statisztikákból tisztán kirajzolódik, hogy a magyarok – és főleg az aktívabb korosztályok – nagy százalékban vannak jelen a közösségi platformokon. Minden bizonnyal sokan egyszerre több felületen is aktívak.

A közösségi oldalak megjelenése és fejlődése nagyban hozzájárult fogyasztói társadalmunk „kivirágzásához”. Ebben a cikkben nem tisztem bíráskodni ezen társadalmi berendezkedés felett. Azzal mégis tisztában kell lennünk, hogy világunk felgyorsulásának – az egyértelműen pozitív és nagyszerű vívmányai mellett – vannak káros hatásai is.

A „folyamatos ellenőrzés” általánossá válik

Emlékeztek még arra, milyen volt az életetek a mobilinternet, a Wifi és a közösségi oldalak nélkül? Én emlékszem. Régen volt ugyan, de olyan mértékű a változás, hogy kalapáccsal sem lehetne kiverni a fejemből.

Annak idején sorban állás (vagy bármilyen várakozás) alkalmával vagy zenét hallgattam, olvastam, vagy egyáltalán nem csináltam semmit, csak ültem a helyemen és csendben voltam. Ezek az helyzetek alkalmasak voltak arra, hogy gondolkodjak olyan dolgokon, melyekre máskor nem volt időm, vagy akár ki is üríthettem az elmém. Nem volt a zsebemben egy okostelefon, ami lehetővé tette volna, hogy folyamatosan kapcsolatban legyek más emberekkel.

Azonban ezek az idők elmúltak.

Manapság az emberek egyből a telefonért nyúlnak ilyen helyzetekben. E-maileket olvasnak, végigpörgetik a Facebook üzenőfalát, kiosztanak pár lájkot, felkeresnek általuk kedvelt hírportálokat. A gond az, hogy ma már nem csak akkor tesszük ezt, amikor akad pár szabad percünk. Ez a „csekkolás” általánossá vált.

Magyarországi adatokkal sajnos nem szolgálhatok, de az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association) végzett kutatást a témában, így az általuk publikált eredményeket fogom a továbbiakban vizsgálni.

A 2017-ben végzett felmérés alapján a megkérdezett amerikaiak 43%-a folyamatosan ellenőrzi a telefonját. Elképesztő, nem?

De hogy jön ide a stressz?

A válasz rendkívül érdekes. A megkérdezettek közel egyötöde (18%) jelentősen vagy csak kis mértékben, de stresszforrásnak tartja a modern technológiák használatát. Érdekes tény továbbá, hogy a folyamatosan telefont nyomkodók nagyobb százalékban (23%) találják ezeket az eszközöket stressz előidézésére alkalmas tényezőnek, mint azok, akik kevesebbszer ellenőrzik telefonjukat (14%). Ennek több oka is van:

  • Politikai és kulturális beszélgetések: 

A gyakori telefon-ellenőrzők több mint kétötöde (42%) állította, hogy a közösségi médiában folytatott politikai viták, illetve kulturális nézeteltérések stresszt okoznak számukra, szemben azoknak a 33%-ával, akik nem csekkolják annyiszor ezeket a felületeket. Ez érthető annak fényében, hogy a konfliktus alapvetően egy stresszt okozó jelenség a legtöbb ember számára, így egy konfliktusokkal terhelt környezetben való gyakori részvétel több stresszt okozhat.

  • Egészségre gyakorolt hatások:

A rosszul kezelt stresszt számos negatív egészségügyi következménnyel hozzák kapcsolatba, és korábbi kutatások kimutatták, hogy sok amerikai aggódik a stressz egészségre gyakorolt hatásai miatt. Itt is megfigyelhető, hogy az online térben több időt töltők nagyobb része (42%) aggódik a közösségi média fizikális és mentális egészségre gyakorolt hatásai miatt, mint a kevesebbet telefonozók (27%). Aggasztó belegondolni abba, hogy a rendszeres vagy kényszeres online közösségi jelenlét összefüggésbe hozható az egészségtelenebb, alacsonyabb életminőséggel illetve a megnövekedett stresszel.

  • Lekapcsolódás érzése:

Ironikus módon azok érzik magukat legjobban elszakadva barátaiktól és családtagjaiktól, akik folyamatosan aktívak a közösségi oldalakon. Az ebbe a csoportba tartozók 44%-a érzi magát eltávolodva családjától, még akkor is, ha együtt van velük. (A kevesebbet telefonozóknak „csak” 27%-a érzi így magát.) Érdekes, hogy mégis a technológiát és a közösségi hálózatokat teszik ezért felelőssé. A folyamatosan csekkolók 35%-a mondta azt, hogy a közösségi felületek jelenléte miatt épültek és épülnek le kapcsolatai, kevesebbet találkozik ismerőseivel vagy szeretteivel. A másik táborban a megkérdezetteknek csak a 15%-a okolta az online platformokat kapcsolatainak megromlásáért. A magány könnyen az egészség és a boldogság romlásához vezethet, ugyanis a magánynak is megvannak a maga veszélyei. A lekapcsolódás érzése igen hamar manifesztálódhat, méghozzá súlyos tünetek kíséretében.

Letegyük a telefont?

A többség – a megkérdezettek 65%-a – egyetért azzal az elmélettel, hogy a digitális szünet, vagy az időről időre történő „leválasztás” szükséges lehet a mentális és fizikális egészség megőrzéséhez. Ennek ellenére, megint csak ironikus módon a felmérésben résztvevők 28%-a hisz valóban az ilyen fajta visszaszorítás fontosságában.

A egyes generációk különféleképp reagálnak ezekre a jelenségekre. Az Y generáció tagjainak (a mai 30-asok 40-esek) 36%-a vallotta, hogy a közösségi média valamilyen módon segítségére volt saját identitásának kialakításában, mégis közel felük (48%) aggódik a fizikai és mentális egészségre gyakorolt negatív hatások miatt. Ez az arány a Baby-boom generációnál (1940 és 1959 között születettek) 22%, míg az X generációnál (1960 és 1979 között születettek) 37%.

Ezekből az adatokból látszik, hogy a fiatalabb nemzedékek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a közösségi média káros hatásaira. Jelenleg az a leggyakoribb módszer, hogy a szülők igyekeznek limitálni gyermekeik telefonnyomkodását. A felmérésben részt vevők 28%-a tiltja a mobiltelefon használatát vacsora közben. Ez egy jó módszer arra, hogy a gyerekeket több minőségi időt töltsenek az őket körülvevő emberekkel. Az értesítések némítása is egy megoldás lehet. Ezt a megkérdezettek 19%-a alkalmazza. Vannak azonban további módszerek is, melyekkel csökkenteni lehet az elszigeteltséget.

2020_02_17_4

Hogyan szokjunk le a folyamatos telefonnyomkodásról?

Az előbb említett módszerek mellett íme néhány további tipp, hogyan redukálhatjuk függőségünket:

  • Elérhetőség limitálása

Bizonyos időközönként tedd magad elérhetetlenné. Így hozzászokhatsz az érzéshez, hogy nem vagy mindig elérhető, ráadásul mások számára is jelezheted, ne várják el tőled, hogy folyamatosan rendelkezésre állj.

  • Barátkozás az Alvó móddal

Az alvó üzemmódba kapcsolás jó lehetőség arra, hogy limitáld az értesítések ellenőrzését, illetve ritkítsd ezeket az alkalmakat. Jelentsen ez akár egy órát, de már akkor is sokkal nagyobb a kontroll, ami a te kezedben van. Ha pedig estefelé úgy hagyod, akkor ezzel jelezheted azt is, hogy eleged volt mára a telefonnyomkodásból, lezártnak tekinted a napot. (Ez egyébként a nyugodt alvást is elősegíti.)

  • Kérj meg embereket, hogy hívjanak fel

Telefonon beszélni még mindig jobb, mint mondjuk chatelni. Így legalább halljátok egymás hangját. Ha pedig személyesen találkozol valakivel, elmagyarázhatod neki, hogy próbálod limitálni a telefon-ellenőrizgetést. Arra is megkérheted, hogy ő is járjon így el. Nosztalgikus lehet ez az élmény, ha egy olyan emberrel találkozol, akivel még az okostelefonok és a közösségi média megjelenése előtt barátkoztál össze.

  • Applikációk törlése

Természetesen nem a szükséges és hasznos alkalmazásokra gondolok. Viszont rengeteg olyan applikációt használunk, melyek teljesen nélkülözhetők, ellenben nagyban hozzájárulnak az ellenőrzés-függőség kialakulásához. Egyre több ismerősöm törli le a telefonjáról a Facebookot, mert észrevette magán, hogy hosszú perceket tölt el az üzenőfal céltalan görgetésével.

  • Meditáció, elmélkedés

Mások gondolatainak és véleményének olvasása helyett fordulj kicsit befelé, gondolkodj el a saját álláspontjaidon. Jobban megismerheted magad, olyan dolgokat ismerhetsz fel magaddal kapcsolatban, melyekről korábban sejtelmed sem volt. Gondolataidat akár le is írhatod. Ha így teszel, végy magad elé egy tollat és papírt. Írd le amit szeretnél, beszéld meg másokkal. Folytass vitákat, eszmecseréket, de valódi emberekkel, ne kamu Facebook-profilokkal.

Bízom abban, hogy az emberek belátják majd, nem a legjobb út, ha egész életüket egy virtuális térben élik le. Az ember társas lény, mindig is az volt, szüksége van igazi kapcsolatokra. Ilyenek kialakítása és fenntartása pedig véleményem szerint csak személyes találkozás útján lehetséges.

Ha egyetértesz velem ebben a témában, oszd meg a cikket, hogy másokhoz is eljusson. Ha pedig más véleményen vagy, írd meg kommentben.

Egészség okostelefon
Megosztás: