Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvendő okosórák számos olyan funkcióval rendelkeznek, melyek nagymértékben hozzájárulnak mindennapjaink kényelmesebbé tételéhez. Az alvásfigyelő az egyik legérdekesebb ezek közül. De hogyan működik? Érdemes monitoroznunk az alvásunkat egy csuklóra erősíthető okos eszközzel? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Az alvás az ember természetes pihenő állapota
Az alvás elengedhetetlen szükséglet minden gerinces élőlény számára, hiszen ez szolgálja a szervezet regenerációját. Alvás alatt fokozódik a sejtosztódás, a sejtelhalás üteme pedig mérséklődik, így képes a szervezet megújulni az alvás által.
A tudomány fejlődése az alváskutatásra is óriási hatást gyakorolt, így ma már egészen mély tudással rendelkezünk ezen a területen. A kutatók az alvás folyamán mérik a szem körüli izmok és a végtagok mozgását, a szívritmust valamint a légzés mélységét. Az említett élettani jelek vizsgálatának és az mérési eredmények elemzésének köszönhetően ma már tudjuk, hogy az alvás egy ciklusokból álló folyamat. Egy ilyen ciklus nagyjából 90-120 percig tart, ez alatt 4 NREM és 1 REM fázis különíthető el egymástól.
A NREM (Non-Rapid-Eye-Movement – gyors szemmozgás nélküli) fázis alatt áll helyre a szervezet energiája illetve ilyenkor szabadulnak fel a növekedési hormonok. Ebben a fázisban az izmok állapota még az éber állapothoz hasonló, a szívritmus és a légzésszám azonban már csökken.
Az NREM-től jól elkülöníthető a REM (Rapid-Eye-Movement – gyors szemmozgás) fázis. A légzés ilyenkor szabálytalan, gyorsabb és kevésbé mély. A szemek gyors mozgást végeznek minden irányban, a végtagok izmai átmenetileg megbénulnak. Az álmok többsége a REM fázisban történik. Az agynak azok a területei aktívak ilyenkor, amelyek a tanulásban, gondolkodásban és a dolgok szervezésében vesznek részt.
Az egyes fázisok jellemzői:
- NREM fázis: átmenetet képez az éber és az alvó állapot között, az álmosságérzet fokozódik. Az agyhullámok és az izmok aktivitása lassul.
- NREM fázis: könnyű alvási periódus, mely alatt a szemmozgás abbamarad, az agyhullámok tovább lassulnak, a szívritmus és a testhőmérséklet csökken.
- NREM fázis: rendkívül lassú agyhullámok jellemzik. A vérnyomás csökken, a légzés lassul.
- NREM fázis: a legmélyebb alvás fázisa, az agy a leglassabb hullámokat állítja elő. Szemmozgás nincs, de a végtagok izmai képesek a mozgásra.
- REM fázis: erős agyi aktivitás jellemzi, ekkor álmodunk. A mozgató izmok átmenetileg lebénulnak.
Ezeknek a fázisoknak a sorrendje szigorúan kötött és így alakul: 1-2-3-4-3-2-1-5, majd kezdődik a következő ciklus. Ez a sorrend annyira kötött, hogy ha valakit például megpróbálunk felébreszteni a 4. fázisban, ébredés előtt gyorsan végigjárja a 3-2-1-5. fázisokat.
Az alváskutatás egy rendkívül összetett tudomány, lévén egy rendkívül fontos élettani folyamatot vizsgál. A 21. században az okoseszközök elterjedése és egyre magasabb színvonalon való működése lehetővé teszi, hogy hétköznapi ember is figyelni tudja az egészségi állapotát illetve a csuklón hordott okosórák segítségével ma már az alvásunk minőségét is nyomon követhetjük.
Az okosórák alvásfigyelő funkciója
A korábban említett lexikális tudást természetesen nem okosórák segítségével halmozták fel a tudósok, hanem ennél sokkal komolyabb és összetettebb működésű kutató-berendezések használatával.
Amikor először hallottam az alvásfigyelő okosórákról, az első gondolatom az volt, hogy honnan tudja az óra, hogy mikor alszom? Azt értettem, hogy figyeli a pulzusszámot illetve a napszakot is figyelembe veszi, de továbbra is szkeptikus voltam ezzel a funkcióval kapcsolatban. Az egyik vezető alvásfigyelő szoftvergyártó, a Fitbit alváskutatója, Conor Heneghan így fogalmazott:
,,Ha sokat mozogsz akkor valószínűleg nem alszol.”
Ez egy viszonylag egyszerű logika alapján adott válasz, de egy kisebb kutatás után a mondandója máris világosabbá válik.
A klinikai körülmények között történő kutatások során egy háromtengelyű gyorsulásmérő beépítésével figyelik a kar mozgását az alvás és az ébrenlét alatt, és egy algoritmus segítségével lefordítják ezeket a mozgásokat alvási és ébrenléti mintákká. Ennek segítségével az okosóra nagy valószínűséggel felismeri, hogy ébren vagyunk vagy alszunk. Egy 2011-es tanulmány megállapította, hogy egészséges emberek esetében a klinikai aktigráfiás eszközök által regisztrált alvási idő 87-99 %-os pontossággal fedte a valóságban alvással töltött időszakot.
Pontos adatokat nem találtam, melyek a gyorsulásmérővel felszerelt okosórák hitelességét igazolták volna, de a tanulmányok azt mutatják, hogy ezek az eszközök megközelítik klinikai társaik teljesítményét. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy ezek az eszközök helyettesíthetnek egészségügyi segédeszközöket. A helyén kell kezelni az okosórákat, nem szabad őket többnek tartani rendkívül okos és sokoldalú kiegészítőknél.
Több kutató is végzett kutatást kereskedelemben kapható alvásfigyelő okosórák és klinikai aktigráfiás eszközök összehasonlítása kapcsán. Rebecca Spencer, a Massachusetts Amherst Egyetem idegkutatója szerint a mozgásalapú alvásfigyelőket könnyen becsaphatja egy nyugtalan partner az ágyban, hiszen az ő mozgolódását is érzékeli a csuklónkon lévő eszköz, így akár a mi nyugtalan alvásunkként is értelmezheti a másik ember forgolódását.
Véleményem szerint ezek az eszközök hasznosak tudnak lenni számunkra, hozzávetőleges képet festenek le arról, hogyan alszunk éjjelente. Ugyanakkor fenntartással kell kezelni az okosórák által közölt adatokat, ugyanis nem tévedhetetlenek. Egészséges emberek számára azonban nem tartom feltétlenül jó ötletnek, ugyanis – és ezt most teljesen őszintén mondom – jobb törekvésnek tartom az elektronikai eszközök életünkre gyakorolt hatásának limitálását és minimalizálását.
Emellett azok számára, akik alvási nehézségekkel küzdenek (álmatlanság, hiperszomnia, narkolepszia) egy alvásfigyelő nem tud valódi segítséget nyújtani. Az alvászavar rendkívül súlyos következményekkel járhat, így mindenképpen orvosi segítségre van szükség. Az ilyen nehézségekkel küzdők számára érdemes elmenni egy alvásvizsgálatra, ahol részletesen megvizsgálják az alvási folyamatot, így fényt deríthetnek az esetleg fennálló zavarokra és azok okaira.
Az utóbbi hetekben jelent meg a HVG-n egy cikk ebben a témában, ezen a linken el tudod olvasni.
Az okosórák egyéb funkciói
Az okosóráknak vannak egyéb funkciói is, melyekről érdemes szót ejtenünk és megvizsgálnunk, hogy érdemes-e figyelmet szentelnünk az általuk mért adatoknak.
Az egyik ilyen a pulzus- és vérnyomásmérő funkció. A vérnyomás és pulzusszám mérése lényegesen egyszerűbb folyamat, mint az alvás különféle fázisainak lekövetése, így véleményem szerint sokkal hitelesebb adatokat szolgáltathatnak az okosórák ezen a területen. Azt persze nem állítom, hogy ugyanolyan pontos számokat kaphatunk, mint egy kifejezetten e célra tervezett karra erősíthető vérnyomásmérőtől, de egészséges emberek illetve sportolók számára kifejezetten hasznosak lehetnek.
Egy másik rendkívül hasznos funkció az okosórával való fizetés. Erre természetesen nem minden ilyen eszköz alkalmas, de a magasabb árkategóriában található készülékek többsége szinkronizálható a bankkártyánkkal, így a táskánkban vagy a pénztárcánkban való turkálás nélkül is lebonyolíthatunk kifizetéseket, ami sokak számára szimpatikussá teszi az okosórákat.
Korábban már írtunk cikket hasznos Apple Watch alkalmazásokról, ezt itt tudod elolvasni.
Neked van okosórád? Figyelemmel kíséred az alvásfigyelő funkció méréseit? Mennyire tartod hasznosnak az okosórák különböző funkcióit? Írd meg kommentben!