Tényleg létezik okostelefon-függőség? Ha igen, hogyan ismerem fel?

Talán veled is előfordult már, hogy valaki – lehet az családtag, barát, kolléga vagy főnök –, felhúzott szemöldökkel méreget, amint a telefonodat nyomkodod. 

Mert legyünk őszinték: nyomkodjuk. Mindig, mindenhol.

Természetesen szuper dolog, hogy ma már szinte mindenre létezik egy applikáció, ami megkönnyíti az életünk valamilyen aspektusát. Hogy az ismerőseinktől csak egy rezgés választ el minket. Hogy az internetnek köszönhetően non-stop kapcsolatban vagyunk az egész világgal.

De ennek a dolognak is van árnyoldala. 

Korábbi cikkünkben, már írtunk a virtuális autizmusról, ebben a cikkben pedig összefoglaljuk, hogy mitől alakulhat ki az okostelefon-függőség, és milyen hatással lehet ez a mindennapi életünkre.

Mi az a nomofóbia? (És mi köze a telefonfüggőséghez?)

A fogalom a „NO-Mobile-PHOne-phoBIA” rövidítése, és azt jelenti, hogy „telefon nélküli félelem”. 

2008-ban egy brit kutatócsoport kimutatta, hogy a telefonhasználók 53%-a ideges lesz, ha nincs nála a mobiltelefonja, mindjárt lemerül vagy nincs hálózati jel, és elegendő adatforgalom. Ezenfelül a kutatásuk azt is megállapította, hogy a nomofób embereknél már az is kiváltja a tüneteket, ha nincs állandóan bekapcsolva a készülékük.

Főleg a fiatalok körében elterjedt jelenség ez, hiszen az okostelefon státuszszimbólummá vált az elmúlt évtizedben, és az online profilok gyakran fontosabbak, mint a fizikai jelenlét. Egy mai tinédzsernek elképzelhetetlen lenne, hogy nincs jelen valamelyik social media platformon, és ott nem aktív.

Ez viszont rengeteg időt és energiát vesz el, és könnyen lehet, hogy a vacsoraasztalnál, vagy tanórákon nem tudnak úgy koncentrálni, ahogy kellene. Ezért sok családban, iskolában és munkahelyeken is előfordul, hogy az úgy nevezett „screen time” azaz kijelző idő, le van korlátozva.

Sokszor a dohányzáshoz is hasonlítják a nomofóbiát, ezért az elmúlt években, több étteremben, bárban feltüntették a dohányozni tilos tábla után, a telefonozni tilos feliratokat is, ezzel is arra ösztönözve az embereket, hogy a telefonjuk bámulása helyett egymásra fordítsák a figyelmüket.

Mik a telefonfüggőség jelei?

A legnehezebben észrevehető jel valószínűleg az, hogy már akkor is elővesszük a telefonunkat, amikor nincs is rá szükségünk. Csak azért, hogy megnézzük történt-e valami, kaptunk-e üzenetet vagy értesítést – és ha nem, vajon miért nem.

Ennek hiánya ki tud hatni az érzelmeinkre is, és bizonyos esetben magányosabbnak érezhetjük magunkat.

Egy másik jel lehet az elvonási kényszer. Amikor ténylegesen nincs nálunk a telefonunk, de nem tudunk nem arra gondolni, hogy milyen jó lenne, ha itt lenne. Mert mi történik, ha épp most hív valaki, vagy lemaradok valami fontos dologról. Nem ritka az sem, hogy azon gondolkozunk, hogy épp mit csinálnánk rajta, ha nálunk lenne.

De ha érezted már azt, hogy rezgett a telefonod és igazából nem is, az is utalhat a túlzott telefon használatra.

Azt hiszem telefonfüggő vagyok, mit csináljak?

Leszokni bármiről nem egy könnyű folyamat, de abszolút nem lehetetlen. 

A telefonfüggőség viselkedési addikció, így saját magunknak kell változtatni rajta, ehhez pedig a szabályok megfogalmazása és azok betartása a kulcs.

Nyilván vannak olyan szituációk, amikor ezeket nem könnyű követni, de a lényeg, hogy csökkentsük az időt, amit a pörgetéssel és felesleges ránézésekkel töltünk.

Ennek a legegyszerűbb módja, hogy ha kikapcsoljuk az internetet a telefonunkon olyan helyzetekben, amikor elvenné a figyelmünket. 

A telefonhasználat vezetés közben már tilosnak számít, de ha lehet, a pirosnál se lessünk rá, hogy kaptunk-e újabb értesítést. Célszerű lehet a kesztyűtartóba tenni a készüléket, mielőtt elindulnánk valahova. (Persze csak akkor, ha nem a telefonról fut a navigációs app.)

Szerencsére az értesítések kikapcsolása opció lehetséges, és erősen ajánlott is. Ha nem rezeg vagy pittyeg a telefon, valószínűleg kevesebbszer is fogjuk megnézni. Illetve újabb iOS és Android készülékekben van lehetőség applikációk használati idejének limitálására – sőt iPhone-okon bekapcsolhatjuk a „Ne zavarjanak vezetés közben” módot is.

Tudjuk milyen nehéz rávenni magunkat, hogy ébredés után ne az legyen az első, hogy a telefonunkért nyúlunk. Az ébresztés funkció ugyan nagyon hasznos, de elkerülhetetlen, hogy a kinyomása után ne maradjon a kezünkben a telefon. Ha végképp nem tudunk lemondani a reggeli céltalan hírfolyamgörgetésről, ajánlott beszerezni egy ébresztőórát, és telefon nélkül elkezdeni a reggeli rutinunkat.

Érdemes magunknak meghatározni egy bizonyos időkeretet, amiben végigböngészhetjük kedvenc oldalainkat, játszhatunk és posztolhatunk. Ma már több weboldal is létezik, amivel ütemezni tudjuk a posztjainkat, így akár egy hétre előre el tudjuk intézni a kívánt megosztanivaló tartalmakat, ezzel is csökkentve az időt, amit amúgy erre fordítanánk.

Reméljük azt mondani sem kell, ha családdal vagy baráti társasággal vagytok, akkor nem igazán illedelmes dolog a figyelmedet a telefonodra fordítani helyettük. Ha pedig egyedül vagyunk, tegyük el a telefont jó messzire – kapcsoljuk ki akár –, és élvezzük azt, amivel éppen foglalkozunk.

A mai rohanó világban egyre fontosabb érték az egymásra figyelés és a lelassulás, próbáljunk tehát az okostelefon-használatunk közben is a tudatosságra törekedni.